Előző lapszámunkban beszámoltunk a Magyar Méhészek VII. Világtalálkozójáról, amelyre Gödöllőn került sor (1. kép). A riportban idéztük a vajdasági és a horvátországi magyar méhészek előadásaiban elhangzottakat. Most az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki méhészek ismertetőjének lényegét foglaljuk össze.
Erdélyből, Székelyudvarhelyről érkezett a találkozóra. Elmondása szerint az erdélyi méhészek zöme kisméhésznek számít, akik jövedelem-kiegészítés miatt tartanak méheket. Kevés köztük a főállású méztermelő és kevesen vándorolnak. Viszont akadnak olyanok, akik 400-500 kaptárral űzik a mesterséget, és akik ötszáz kilométert is megtesznek egy-egy jobb méhlegelő elérése érdekében. A helyben méhészkedők 10-20 kg-os méztermést érnek el kaptáranként, akik vándorolnak, azok 50-70 kg-ot is kipergetnek évente.(...)
































