A biodiverzitás nem egyenletesen oszlik meg a Földön. A trópusi területek, mint például az esőerdők és korallzátonyok diverzitása a legnagyobb, a trópusoktól északra és délre haladva ez folyamatosan csökken, egészen a sarkvidékekig, ahol a diverzitás a legkisebb. Ilyen szempontból Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el. Növeli a biodiverzitást Kárpátmedence speciális elhelyezkedése, vagyis az, hogy \ a legtöbb, Európára jellemző klímahatás ütközőpontjába esik, minek következtében Európában egyedülálló élőhelydiverzitás alakult ki. Az egyes élőhelyek területe viszont kicsi, elhelyezkedésük mozaikos, ezért mind a természetvédelem, mind a tájrendezés és tájvédelem szempontjából speciális, jórészt aktív beavatkozásokat tesz szükségessé. (…)
A biodiverzitás – csökkenés hatása a rovarokra
Napjainkban egyre többször halljuk a médiában a biodiverzitás kifejezést, főleg annak csökkenését. A legtöbb híradásból az világlik ki, hogy az élőlények fajainak sokféleségét nevezzük biodiverzitásnak. A jelenség ennél sokkal bonyolultabb. A biodiverzitás kifejezés valójában az élet megjelenési formáinak rendkívüli gazdagságát jelenti, az élet sokféleségének teljességét. A médiából leginkább ismert „biodiverzitás" valójában az úgynevezett „taxondiverzitással", érthetőbben a fajok sokféleségével egyezik meg. A biodiverzitás valójában több szinten értelmezhető, és a fajszám mellett például az egyes fajok tömegességét (egyedszámot) is magába foglalja.
Forrás:
