0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Emlékeztető – május

Májusban kezdődik a méhek és a méhészek számára az év legfontosabb időszaka: az akácvirágzás. Ekkorra már méhcsaládjaink remélhetőleg a legkifejlettebb stádiumban vannak, az anya petézésének csúcsára jutott, a számuk a kaptárban eléri az 50-60 ezres ...

Ha a körülmények méheink számára kedvezőek, akkor repcéről szép hozamot remélhetünk, ezért érdemes repcére vándorolni. Méheink nem csak mézet gyűjthetnek, hanem értékes virágport is, ami a piacon jelenleg nagyon keresett. A repcemézet az akácra való vándorlás előtt el kell venni, amit én a következőképpen végzek: rakodó kaptáraimnál a mézes fiókot leszöktetem, vagy ha engedik a méhek, akkor lefújom őket. Legjobb a két módszert egymás után alkalmazni: ha nem teljesen szöktek le, akkor célszerű a maradékot lefújni. A fiókot, amire szöktetek, vegyesen kiépített, illetve műlépes kerettel töltöm fel.
A leszöktetett fiókokat hazaszállítom és otthon pergetésre alkalmas zárt, tiszta helyiségben kipergetem. A konténerben az NB keretekről a méheket lerázom és seprőgéppel leseprem, majd az elszedő ládákba gyűjtöm és szintén hazaszállítom. Természetesen az elvett keretek helyére kiépített, illetve műlépes keretet teszek. A repcemézet érdemes pergetés után, a hordóba töltéskor szűrni, mert a méz hamar kristályosodik. Már vannak erre alkalmas szűrők: a tartályfenekéig érő szűrőzsák a legcélszerűbb.
Az akácra felkészülést időben kell elkezdeni. Tervezzük el, hány családdal akarunk/tudunk akácra menni és ahhoz mérten erősítsük a vándor állományt. Fontos hogy egységes erősségű családokkal vándoroljunk. Termelőképes az a család, amelyiknél május elején 7 táblás NB, vagy 13-14 FB fias van. A főszabály: a szükséges fíasítás mennyisége az alábbi képlettel számítható ki: a kaptár keretszáma osztva 3-mal+1. Azaz: egy 18 keretes NB kaptárban legyen 18 :3=6+1=7 keret táblás fiasítás. Olyan táblás, ami csak melegépítményű NB kaptárakban, illetve az alacsonykeretes rakodókban van. Hidegépítményű kaptárakban a fiasítás valójában soha nem táblás, ezért azokban 8-10 fias keret szükséges. Ha ennél több a fiasítás területe, a kaptár túlnépesedik, a család rajzásra készül, a nép egy része tétlenkedik. Ahol a szükségesnél több fiasítás van, ott érdemes megcsapolni és a közepes családokhoz adni kiegyenlítés céljából. Az erősítést fedett fiasítással és a rajta ülő méhekkel végezzük. A megcsapolt család teret nyer, ezáltal csökken a rajzás hajlama. Hatékony módszer a családok helycseréje: amikor egy túlfejlett és egy közepes családot cserélünk meg. A közepes és ennél gyengébb családokat egyesíteni nem érdemes, két gyenge családból is csak gyenge család lesz.
Az akácra vándorlás idejét megfelelően kell megválasztani, ha túl korán megyünk, akkor a repcéről gyűjtünk kevesebbet, viszont ha késünk, akkor az akáchordásunk láthatja kárát. Kövessük nyomon az akácvirág állapotát. Van egy bevált módszer: a birsalma virágzásától számítva 10 napunk van az akácra vándorlásra. Akác nyílása előtt egy héttel, aki még nem tette meg, az most szóljon a méhegészségügyi felelősnek és nézzük át együtt a családokat. Csak egészséges méhcsaládokkal vándoroljunk, legyünk következetesek és felelősek egymás iránt. Fontos a megfelelő akácerdő kiválasztása. Nem az idős és összefüggő akácerdők adják a legtöbb nektárt, válasszunk inkább szabdalt, ligetes jellegű, különböző korösszetételű akácerdőt. Fontos szempont az is, hogy ne terheljük túl a méhlegelőt, ne pakoljunk egymásra, ezzel is elkerülve a konfliktusokat, ennek méhegészségügyi szempontból is fontos szerepe van.
Ha tehetjük, gondoskodjunk méheink őrzéséről. Sajnos, nagyon elszaporodtak a méhlopások és ez ellen a hatóság sem tud érdemben fellépni. Az őrzésre is vannak már hatékony eszközök, de az a legjobb, ha ott lakunk méheinknél.
Amennyiben tiszta akácmézet kívánunk termeltetni méheinkkel, ne feledjük a tisztító pergetést, amit a legtöbb esetben a vándortanyán végzünk. Sajnos a termelő családoknál ekkor már elég erős a rajzási láz és ennek a mézhozam látja kárát, nem beszélve arról, hogy rengeteg idő és bosszankodás a méhraj befogása, főleg ha a 10 méteres akácfa tetejében ülnek. Éppen ezért, hogy a rajzást megelőzzem, én már repce alatt bőséges teret engedek a méhanyának ahhoz, hogy petézni tudjon. A fiatal méheknek műlépes kerettel adjunk lehetőséget építeni. Hordás idején tetszik, nem tetszik, a méhek viaszmirigye működik, és ha nincs építési lehetőségük, a viaszpikkelyek lehullnak a kaptár fenekére és táplálják a viaszmolyokat. Minél többet építessünk méheinkkel, ennek egészségügyi jelentősége is van.
Sajnos láttam olyan méhészeteket, ahol a kaptárban levő több 10 éves keretek fekete színe elbújhatna a korom mellett. Ezek a méhészek sajnos abban a tévhitben vannak, hogy a lépépítés a mézhozam kárára megy. E méhészetek a nyúlós vagy más méhbetegségek terjesztésének gócpontjai. Lehetőleg 3-4 évenként cseréljük le lépkészletünket a kaptárban.
Akácon érdemes foglalkoznunk lépesméz-termeléssel is, így a mézünket sokkal jobb áron tudjuk értékesíteni. Lépesméz-termeléshez érdemes fedelezésből öntetni a megszokottnál vékonyabb műlépet. Olyan méztéri fiókokat alakítsunk ki, ahol csak előző nyáron kiépített szűzlépes és műlépes keretek vannak. Ha jó a hordás, a méhek megtöltik a szűz kereteket mézzel és kiépítik a műlépes kereteket. Jó hordásban a mézes lépek nagy részét lefedik, de általában a második akácon fejezik be. A termelés sikerének kulcsa a jó anya. A híres német méhtenyésztő, Ádám testvér szavaival élve: nincs olyan befektetés, melynek megtérülése jobb lenne, mint az anyanevelésbe befektetett többlet-centek. Amióta méhész lettem, másképp szemlélem a világot és a környezetemet, már nem tépem le azt a virágot, amit előtte letéptem és nem vágom ki azt a fát, amit addig kivágtam és képes vagyok az autómmal is lelassítani, ahol tudom, hogy méhek repülnek keresztül az úton. Így vagyok a méhanya-neveléssel is. Fontos, hogy másképp gondolkozzam, hogy törekedjek a tökéletességre, hogy bele adjak apait-anyait egy-egy jó anya kinevelésébe.
A magyar méhészek között a pótbölcsös anyanevelés még mindig elterjedt, rossz gyakorlat. A rajbölcső-mentés, mint lehetőség, már nem annyira rossz, és komoly méhész is csinálja, hogy az egyébként nem rajóhajlamú kiválasztott tenyészcsaládot szorítja meg, és ettől ment bölcsőt. Hátránya, hogy az anyák nem egyszerre kelnek. De mégis az a legjobb, ha megfelelő szempontok alapján kiválasztjuk a tenyészcsaládot. Rajzási hajlam, támadóhajlam, mézgyűjtési hajlam és még sorolhatnám a különböző tulajdonságokat, de ez nagyszerűen le van írva Zsidei Barnabás Méhanya-nevelés című könyvében. Írásomat az anyaneveléssel folytatom, addig is mindenkinek kitartást, erőt és jó mézelést kívánok az akácerdőkben.

Molnár Gergely
Vizsoly
 

Forrás: