A 2009. évi XXXVII. törvényt az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról egy olyan idõszakban alkották meg és fogadták el, amikor az akkor kormányzó pártnak nem volt parlamenti többsége. Emiatt sokan szidták, bírálták ezt a jogszabályt, pedig ez az elsõ olyan erdõtörvény, amelyet tényleg nem elsõsorban politikusok alkottak meg, hanem maga az erdésztársadalom. Erdõ szerepének értelmezése Akad is ennek a törvénynek sok hibája, ugyanakkor tartalmaz olyan vitathatatlan, elõremutató vívmányokat, melyek létjogosultságát az azóta eltelt hét év igazolta: ezek igenis kellenek, sõt mûködnek. Ilyenek az üzemmódok, az erdõ rendeltetései, természetességi kategóriái, a folyamatos erdõborításon alapuló erdõgazdálkodás és még sorolhatnánk. Ugyanakkor ennek lett a hozadéka az is, hogy a Natura 2000 területeken erdõszerkezetátalakításokat kellett (kell?) végrehajtani. A legsarkosabb példa erre pedig az akácerdõk kitermelése utáni más, õshonos fafajokkal történõ erdõfelújítás. A jelenséget tapasztalva sok méhésznek ment fel a vérnyomása, hiszen többen közülük jól bevált, megszokott méhlegelõiket, vándortanyáikat veszítették el. Az erdõ hármas funkciója védelmi, közjóléti, és gazdasági. Ebben társadalmi konszenzus, egyetértés van. A sorrendben és az arányaiban már nem. Minden szereplõ a maga szemszögébõl határozza meg az erdõk szerepét. (…)Akácmúlt, -jelen,-jövõ III.
Írásom elsõ két részében (Méhészet, 2016/3–4.) az akác múltjával és jelenével foglalkoztam, elsõsorban a minõség és a mennyiség tekintetében. Hivatkoztam a készülõ új erdõtörvényre is. Most olyan megközelítésben folytatom a témát, hogy miként hathat ki a jogszabály az akácgazdálkodásunk jövõjére, s ezzel együtt a méhészeti ágazatra? Izgalmas kérdés!
A 2009. évi XXXVII. törvényt az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról egy olyan idõszakban alkották meg és fogadták el, amikor az akkor kormányzó pártnak nem volt parlamenti többsége. Emiatt sokan szidták, bírálták ezt a jogszabályt, pedig ez az elsõ olyan erdõtörvény, amelyet tényleg nem elsõsorban politikusok alkottak meg, hanem maga az erdésztársadalom. Erdõ szerepének értelmezése Akad is ennek a törvénynek sok hibája, ugyanakkor tartalmaz olyan vitathatatlan, elõremutató vívmányokat, melyek létjogosultságát az azóta eltelt hét év igazolta: ezek igenis kellenek, sõt mûködnek. Ilyenek az üzemmódok, az erdõ rendeltetései, természetességi kategóriái, a folyamatos erdõborításon alapuló erdõgazdálkodás és még sorolhatnánk. Ugyanakkor ennek lett a hozadéka az is, hogy a Natura 2000 területeken erdõszerkezetátalakításokat kellett (kell?) végrehajtani. A legsarkosabb példa erre pedig az akácerdõk kitermelése utáni más, õshonos fafajokkal történõ erdõfelújítás. A jelenséget tapasztalva sok méhésznek ment fel a vérnyomása, hiszen többen közülük jól bevált, megszokott méhlegelõiket, vándortanyáikat veszítették el. Az erdõ hármas funkciója védelmi, közjóléti, és gazdasági. Ebben társadalmi konszenzus, egyetértés van. A sorrendben és az arányaiban már nem. Minden szereplõ a maga szemszögébõl határozza meg az erdõk szerepét. (…)Forrás:
